Akik jártasak a fantasy műfajban, és olvassák a Cherubion Kiadó műveit, azok biztos hallotak már a Kiadó 100 mini fantasy történet című novellagyűjteményéről. A könyv 2003-ban jelent meg, és nem nehéz kitalálni, hogy cirka 150 oldalhosszúságba milyen terjedelmű novellák férnek bele. Márpedig a cím nem hazudik: tényleg 100 történet van a műben, hosszabbak, rövidebbek (az egy-két sorostól az egy-két oldalasig), jobbak és kevésbé jók. Mindenesetre a könyv azért érdekes, mert elsőként ültette bele a fantasyt Magyarországon az egyperces műfajába.

Szerző jogokat remélhetőleg nem sértve (hiszen az idézés nem tilos, ritka viszont, ha az idézett szöveg egyben az egész mű) ízelítőül szolgáljon a könyv egyik szerzőjének, Bán Mórnak a Világ legrövidebb horror története című művéből egy "idézet":

"Valakik mennek valahova... De nem érnek oda soha."

Ajánlom a könyvet azoknak, akik szeretik a fantasyt és a vicces történeteket, de csak kevés idejük van az olvasásra (vagy csak imádnak olvasni a mellékhelyiségben is...)

A könyvet ld. pl. itt:

http://bookline.hu/product/home.action?id=1717379&type=10&_v=100_mini_fantasy_tortenet

Szerző: A Mesélő  2011.01.28. 10:43 Szólj hozzá!

Magyarországon az ún. egyperces novellák máig halhatatlan megteremtője Örkény István (1912-1979) volt. Maga Örkény saját egyperces írásaihoz egy használati utasítást is mellékelt, amelyben ezt írja:

"A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük; mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy Egyperces Novellát.

Rossz közérzet, zaklatott idegállapot nem akadály. Olvashatjuk őket ülve és állva, szélben és esőben vagy túlzsúfolt autóbuszon közlekedve. A legtöbbje járkálás közben is élvezhető!

Fontos, hogy a címekre ügyeljünk. A szerző rövidségre törekedett, nem adhatott hát semmitmondó föliratokat. Mielőtt villamosra szállnánk, megnézzük, milyen jelzésű a kocsi. E novelláknak éppily fontos tartozékuk a címe.

Ez persze nem azt jelenti, hogy elég csupán a föliratokat olvasgatni. Előbb a cím, aztán a szöveg: ez az egyetlen helyes használati mód.

Figyelem!

Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba.

Nincsenek buta emberek, csak rossz Egypercesek!"

Hátha sikerül Örkény műfaját átültetni a fantázia szárnyaló világába és internetes blog környezetbe. Ezt szeretnénk itt kipróbálni.

 

 

Szerző: A Mesélő  2011.01.28. 09:05 Szólj hozzá!

Gret Hahron elhatározta, hogy lovag lesz.

Érezte, hogy lovag lesz.

Tizenhét éves volt és kovácsinas. Tudott már egysmást az életről. Például tudta, hogy mestere, Ratil Grish sokkal erősebb, mint ő. Tudta, hogy ha nem úgy üti az acélt, nem olyan ütemben, ahogy Ratil elvárja, akkor olyan pofont kap ajándékba, hogy átrepül az apró kovácsműhelyen, és csaknem a kemencében köt ki.

Tudta azt is, hogy ő viszont sokkal erősebb más falubéli fiúknál. Így, ha verekedésre került sor, akkor ez esetben már ő volt a pofonosztó. Egy alkalommal például akkora taslit kevert le a pék fiának, hogy annak kitört az egyik szemfoga. Volt is belőle balhé a faluban, végül bocsánatot kellet kérnie...

Tudta azt is, hogy ha néhanapján egy-két lovag betévedt a faluba, akkor az nagy szenzáció volt. A fogadóban megszálló hősök köré ilyenkor esténként kisebbféle tömeg gyűlt. A kalandorok persze mesékkel szórakoztatták az egyszerű pórnépet. Volt, aki sárkányok megöléséről dicsekedett, az egyik páncélos vitéz pedig egyszer egy szarvasbőr erszényből fogakat szórt az asztalra, amiről azt állította, hogy tizenkét ork harcosé, akiket egymaga győzött le.

Gret maga is ilyen akart lenni. Ezért határozta el, hogy lovag lesz. Érezte, hogy lovag lesz.

Volt tapasztalata a páncél- és fegyverkészítésben, ezért nekiállt, hogy elkészítse saját felszerelését. Mert hát mi az első lépés a lovaggá váláshoz? Mi a legfontosabb egy lovagnak? Hát persze, hogy egy jó kard és egy páncél.

Egy álló hónap titkos éjszakai munkája volt benne, hogy kész legyen az a páncél. Volt sisakja, láncinge, mellvértje, kar és lábszárvédői. Minden, ami egy tisztességes vértezethez kell. Tudta viszont, hogy segítség kell ahhoz, hogy magára öltse. Elhívta hát barátját, a pék fiát (igen, a fognélkülit) egyik éjjel a kovácsműhelybe.

- Most pedig segíts felvenni. Te leszel az apródom! - Mondta Gret.

- Apródod lesz neked a kénköves ménkű. - Válaszolta Brent Karvis, a pék fia, aki már akkor meglehetősen öntudatos gyereknek számított.

Végül sikerült Gretet beöltöztetni. Itt volt az ideje a próbának. Gret tett egy lépést a páncélban. Majd még egyet. Majd még egyet. Majd összeesett. Nem tudott felállni. 

Gret Hahron elhatározta, hogy lovag lesz.

Érezte, hogy lovag lesz.

De érezte, hogy ez még nem ma lesz.

Szerző: A Mesélő  2011.01.27. 22:22 8 komment

 Terveim szerint - és időm függvényében - ezen az oldalon rövid - elsődlegesen - fantasy témájú novellák fognak megjelenni: saját szerzemények, illetve más - magyar és külföldi - szerzők művei; továbbá minden olyan írás és hír, ami a műfajjal kapcsolatba hozható. Az oldalt elsődlegesen olyan fantasy- és irodalom-rajongóknak ajánlom, akik szívesen kapcsolnak ki néhány percre, és merülnek bele a fantasy világába.

Szerző: A Mesélő  2011.01.27. 20:07 Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása